Tokió: egy működő mamutváros

Az ENSZ becslése alapján a Föld lakossága október 31-én át fogja lépni a hétmilliárdos küszöböt, mégpedig nagy valószínűséggel egy ázsiai város újszülöttjének képében. A világszervezet adatai szerint 2050-re a jelenlegi 19-ről 27-re fog nőni a 10 milliós lakosságot meghaladó mamutvárosok száma, a legnagyobb település pedig továbbra is a jelenleg 35 millió lakosú Tokió lesz.

A japán főváros pillanatnyilag a bolygó legnagyobb városának számít, és csodálói legnagyobb meglepetésére még működőképes is. Jóllehet Tokió lélekszámát tekintve túlszárnyalta Bombayt, Mexikót, Sao Paolo-t és New York-ot, a légszennyezettsége mégis alacsonyabb, kevésbé zajos és zsúfolt, utcáin nem látni annyi szemetet, és a bűnözési rátája is kedvezőbb. A pozitív listát a rendelkezésre álló zöld területek mértékével, illetve a sűrűn járó, pontos vonatokkal szolgáló tömegközlekedési rendszer előnyeivel lehetne folytatni.

A "Tokió megaváros" című kötet amerikai szerzője, Donald Richie például "élhető településként" definiálta a japán fővárost. Az odalátogatókat elkápráztatja a helybéliek udvariassága: a tömegközlekedéssel utazók többsége tiszteletben tartja az udvariasság szabályait, nem használja a mobiltelefonját - melyet eleve lenémítva hordoz magával - a metróhoz és vonatokhoz igyekvő milliók rendezett sorokban követik a földre festett jelzéseket anélkül, hogy fellöknék egymást. Amennyiben mégis nekimennének valakinek, a felek kölcsönösen elnézést kérnek egymástól.

Az autóforgalom javarészt akadálymentes, a többi közt azért, mert csak a garázzsal, vagy parkolóhellyel rendelkezőknek lehet személygépkocsijuk. A szigetcsoport vulkánok és hegyek alkotta domborzata arra kényszerítette a japánokat, hogy főként a tengerparti síkságokat népesítsék be, a japán vezetés pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy javítsa az emberek mindennapi életét, valamint megkönnyítse az együttélést.

Tokió: működő nagyváros, 35 millió lakossal

Tokió valójában a japán gazdaság nyolcvanas évekbeli szárnyalásakor élte fénykorát, egészen a "buborék" kilencvenes évek elején történt kipukkanásáig, ám az összkép azóta sem változott. A Mercer tanácsadó cég nemrég közzétett, ázsiai településekre fókuszáló tanulmányában életminőség szempontjából is Szingapúr után a második helyre tette Tokiót Ázsiában. Világviszonylatban azonban mindössze a negyvenedik helyezést érte el a Mercer szerint, s megelőzték olyan európai és észak-amerikai városok, mint például Bécs, vagy Vancouver. A divatos londoni Monocle magazin nem bánt ennyire szigorúan a japán fővárossal: a múlt héten a kilencedik helyre rangsorolta Tokiót globális ranglistáján.

Egy újságíró, Colin Liddell szerint a város sikere a sajátos japán kultúrának köszönhető: annak, hogy az emberek inkább a harmóniát, mintsem a konfliktust keresik.  "Itt egy nercbundát viselő nő nyugodtan találkozgathat radikális vegetariánusokkal, vagy éppen állatvédőkkel. Ez egy másfajta intellektuális rendszer, ami valamiféle varázslat folytán képes lecsillapítani azokat a konfliktusokat, amelyeket mi a nyugati társadalmakban elkerülhetetlennek tartunk" - mondta.